Galileo - Az európai műholdas navigáció jövője

Lukács Gellért összefoglalója - 2010-01-23

Cikksorozatunkban a műholdas navigációhoz kapcsolódó érdekes híreket és technikai újdonságokat mutatunk be közérthető módon. Első cikkünkben az egyik legígéretesebb európai kezdeményezés hátterét és jövőjét világítjuk meg.

Az európai műholdas navigációs rendszer gyökerei egészen a múlt évezred végéig nyúlnak vissza amikor is egy mérnökökből álló nemzetközi bizottság összhangba hozta az egyes nemzetek műholdas navigációval szemben támasztott elvárásait és ötleteit. Az egyeztetés és a megvalósíthatóság vizsgálata egészen 2002 május 21-ig tartott amikor is a programot Galileo Közös Kezdeményezés (Galileo Joint Undertaking) néven útnak indították. Az együtműködés alapjául olyan sikeres Uniós kezdeményezések szolgáltak mint az Ariane hordozórakéta kifejlesztése vagy az Airbus létrehozása.


Európa ambiciózus célja – a saját műholdas navigációs rendszer léte – több igényt próbál egyszerre kielégíteni. A legfontosabb ezek közül a technológiai és politikai függetlenség a tárgyban gyakorlatilag monopol helyzetben lévő Egyesült Államoktól. Mivel a GPS rendszer pontossága elvileg bármikor degradálható (lásd: SA, Selective Availability), a reá támaszkodó iparágak kiszolgáltatottak. Végül több mint 1 milliárd euro elköltése és 10 éves fejlesztés eredményeként a projekt mára jutott el odáig, hogy megkezdődhetett a végleges műholdak gyártása és pályára állítása. Alig négy év múlva már egy működőképes és a jelenleginél sokkal pontosabb globális műholdas helyzetmeghatározó rendszer segítségével navigálunk majd...


De hogyan is jutottunk el idáig? Ott tartottunk hogy a tudósok megálmodták, a döntéshozók pedig rábólintottak a rendszerre. Utóbbiakról nem mondható el, hogy nem voltak bátrak, elvégre 3.4 milliárd euro sorsáról kellett dönteniük. Megkezdődhetett tehát a rendszer fejlesztése amely kezdetben abból állt, hogy földi körülmények között kipróbálták a majdan használatos eszközöket. Ez jellemzően nagyon pontos órákat és különféle matematikai formulákat jelentett. Végül elérkezett a várva vár nap, amikor is 2005 december 28-án sikeresen pályára állították az első GIOVE-A-nak keresztelt műholdat.

A GIOVE-A műhold feladata az volt, hogy űrbéli körülmények között is kipróbálhatóvá tegye a megépített technológiát illetve, hogy használatban tartsa a Galileo rendszer számára kijelölt frekvenciasávot. Éppen néhány napja, egész pontosan 2010 január 13-án ünnepelhettük volna a GIOVE-A műhold első sikeres jeltovábbításának negyedik évfordulóját. A GIOVE-A annyira jól sikerült konstrukció, hogy az eredetileg két és fél évesre tervezett feladatát a negyedik év elteltével újabb küldetéssel egészítették ki.

GIOVE-B műhold fellövés előtt

folytatjuk...


AeroMap tesztelés Android-on

Legfrissebb hír ugyanerről:

2010-01-23

Miért van szüksége Európának a Galileo rendszerre?

Miért van szüksége Európának a Galileo rendszerre?

A Globális Műholdas Navigációs Rendszerek (GNSS) léte lehetővé teszi azok felhasználói számára, hogy a föld... Tovább...

 
Copyright © 1999-2015, NAVISYS Kft. Minden jog fenntartva. | Oldaltérkép | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat | Twitter | Facebook | Az oldal RSS Feedje